Gugger-hegyi történetek

A Gugger-hegy Budapest második kerületében található, a Budai-hegységnek ma Látó-hegy néven ismert területe, a hegy magassága 376 méter. A Budai-hegység, a Dunántúli-középhegység legváltozatosabb felépítésű, északkeleti tagja. A hegység fő tömegét a Keleti-Alpokéval rokon, középidei dolomitok és mészkövek adják. Ezeken kívül jelentős mennyiségben fordulnak elő más üledékes kőzetek is, így fiatal mészkövek, márgák, agyagok, homokkövek, az alacsonyabb részeken lösz halmozódott fel. 

1873. január 1-jén Buda, Pest és Óbuda egyesítésével alapították meg Budapest városát. A várost ekkor tíz kerületre osztották, a második kerületet (Országút, Víziváros) ekkor még keletről az Ördög-árok, nyugatról a Törökvész út, északról Pesthidegkút, délről pedig a Duna határolta. 

Budapest egykori kerületi beosztása (KÁTÉ)

1950-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun korábbi vármegyéből hét várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest) és további tizenkilenc nagyközséget (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár) csatolták a fővároshoz. 

Budapestnek ma 23 kerülete és 203 városrésze van. A második kerületnek jelenleg 33 városrésze van, a  Gugger-hegy területét a második kerületi Csatárka, Pálvölgy, Szépvölgy, Nyék, Törökvész városrészek részek határolják. 

A Gugger-hegy környéke (Kogutowicz 1908, kivágat)

A Gugger-hegy legismertebb pontja az Árpád-kilátó, amelyet 1929-ben a hegy dél-keleti oldalán, Glück Frigyes kezdeményezésére, Friedrich Lóránt tervei alapján építettek fel. A kilátó az Országos Kéktúra 14. (Hűvösvölgy – Hármashatár-hegy – Rozália téglagyár) szakaszán érhető el.

Árpád kilátó (1932, Fortepan / Bor Dezső)

Források:

• Berza László (1973): Budapest lexikon. Akadémiai Kiadó. Budapest. 644. Old.
• Kogutowicz Manó (1908): Budapest székes-főváros területének térképe. Online link. 
• KÁTÉ: BME Gépészkari Hallgatói Képviselet Lapja. Budapest kerületei.  Online link.
• Patkó Máté (2016): Magyarország közigazgatási határainak változása a XX. században. ELTE Természettudományi kar. Szakdolgozat. Budapest. Online link.
• Domonkos Csaba (2022). Amikor magyar neveket kaptak a budai dombok – 175 éve volt a dűlőkeresztelő. Pestbuda várostörténeti és kulturális magazin. Online link.
• Fortepan. Fotóarchívum. Online link.
• Második kerület Városrészek (2019).  Második kerület Kerületi Építési Szabályzat. Megalapozó vizsgálat - térképek. Urban-Lis Stúdió Kft. Online link.
• Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság: Buda Tájvédelmi Körzet. Online link.

 További irodalom:

• Buda Polgár. II. kerület helytörténeti rovat. Online link.
• Viczián Zsófia (szerk. 2023, 2024): Volt ​egyszer Budán… I-II. Helytörténeti barangolások a II. kerületben. Budai Polgár Nonprofit. Online link